Egy régi kollégám tudomására jutott , hogy mudijaim vannak, és megírta nekem ezt a gyermekkori történetét az ő mudijával Virganccal.

Íme:

Nagy tél volt hősünk Sanyika 6 évesen a falusi suliban volt , mikor hóvihar közelített és a tanár hazaküldte a kisdiákokat.Sanyika is elindult , de a hazavezető úton egy kis hídon kellett átmennie , amit nagy hó takart. Sanyika sietett és mellélépett a hídnak.Beleesett a hatalmas hóval borított patak mederbe, és a hó teljesen ellepte.
Eközben otthon Virganc az igazán jólnevelt és szabálytisztelő mudifiú óriási botrányt csapott és a tornácra beugorva az ajtót kaparva dörömbölve hívta kifelé gazdáit. A papa és a mama mit sem sejtve elindultak a kutya hívó szavára , hiszen Virganc soha nem csapta be még őket....gondolták , hogy nagy lehet a baj és Sanyika apukája lóhátra ült és követte a kutyát .Mire utolérte a lóval , Virganc már ásta elő legfőbb barátját a hó alól , ahol átfagyva bepisilve és elgyengülve kuporgott .... megmentette az életét....Ha Virganc akkor nincs ő most nem írhatta volna le ezt nekem....
Ezúton is köszönöm neki , hogy megtisztelt gyermekkori titkával.